Összes oldalmegjelenítés

2011. február 26., szombat

Abril en Portugal - Julio Iglesias

Lisboa - Da 25 de Abril à Vasco da Gama. Um roteiro...

2010.okt 22 péntek

Ma a 12-es villamossal mentünk fel a végállomásig.
Starbucks café volt az első állomás, mit mondjak...itt sem olcsó, majd a kedvenc üzletemben a Pingo Dolce-ben vettünk kedvenc fánkomat, valami mennyei finomat képzeljetek el ! Hasonlít az itthoni farsangi fánkra, csak könnyebb, puhább , középen lukas és finom vanilliáscukorral van meghintve.

Ezután irány a St. Anna csempe manufaktúra üzlete, ahol azt hittem olcsóbban kapunk majd a híres azulejókból, mert ez a bemutatótermük.
Tévedtem, bár voltak kisebb csempék, vettem is párat, de az volt a tervem, hogy csempével kicsit feldobom a dózsai házunkat. Szerettem volna egy képet kirakni az utcai frontra, ahogy Portugáliában láttam.
Szerencsére megkérdeztük, hogy bírjaé a fagyot,/ mert az ottani éghajlati viszonyok nem azonosak a miénkkel / a válasz nemleges volt,:-(( így a hitelkártyám megmenekült, mert már komolyan gondolkodtam egy kisebb kép megvásárlásán, mondván mikor jövök ide legközelebb. ( 120 Eurótól kezdődik egy kép, ami olyan 35.000ft ) de az igazán szép és ami jól mutat a falon az jóval drágább.
Utána még sétálgattunk, búcsú  a várostól....holnap este már Budapest vár.

 Ennek a történetnek vége, de folytatom vissza az időben, 2009.ben Afrikában jártam , tartsatok velem!

Ezután tegyünk még egy virtuális barangolást a feltöltött képek és videók segítségével, majd egy búcsú gondolat ami a mottónk lehetne:
















A zajos, de csodás Április 25.-e híd , 70 méter magasan.


" Ne sírj, mert vége lett, mosolyogj mert megtörtént !"

2011. február 21., hétfő

barangolás villamossal

Íme egy vesemedencegyulladás utáni folytatás, ( na ezt nem kint kaptam...kicsit zavaró lehet a dátum, mivel
októberben voltunk Lisszabonban és csak januárban kezdtem blogot írni, azért a lényeg átjön.)

A város csodálatos és még mindig szívesen visszamennék, félek fogok is, de előtte még itt lesz márciusban London ( ami már biztos, mert megvettem a jegyet és Tomiék várnak ) és egy Párizs is csalogat ahol a szerelmem vár rám ;-)) akiben soha nem csalódtam varázslatosan magával ragadó és ott van Sebastián felejthetetlen meleg ölelésével  és Kim akinek annyi mindent köszönhetek, de erről később.
A lázról és a kórházról egy másik naplómban beszámolok majd, halálközeli volt...

Lisszabon: 2010 október 21 csütörtök

Ma a 28-as villamos vonalán mentünk végig, mert az útikönyvünk szerint ez szinte kötelező.
Megjegyzem nekem a 12-es villamosé jobban tetszett.
A 28-as végállomása egy temetőnél van, ahová úgy éreztem be kell mennem ( vannak akik szeretnek temetőkben  sétálgatni és hírességek sírjait meglátogatni ) nem tartozom közéjük...de most valahogy valami azt súgta be kell mennem!!

Nem bántam meg, egy másik világba csöppentem..."más ország, más szokások..." Puf ;-))
Nálunk általában sír vagy urnás temetés dívik és elvétve a tehetősebbeknek van kriptájuk.
Itt szinte mindenkinek saját családi kriptája van.
Meglepően más így a temető arculata.
Be lehet látni egyik-másik kriptába , mert üveg ajtajuk van és engem shokkolt a látvány.
Bent mint egy kollégiumban az emeletes ágyakon ( van ahol 3 egymás fölött) fekszenek a koporsók fent, nem
a földben lent, mint nálunk.
Néhol le van takarva fehér lepellel, de van , hogy csak a koporsó látszik.
Biztosan balzsamozzák a testeket, de kicsit bizarr volt a látvány.



íme a 28-as villamos

a temető