Starbucks café volt az első állomás, mit mondjak...itt sem olcsó, majd a kedvenc üzletemben a Pingo Dolce-ben vettünk kedvenc fánkomat, valami mennyei finomat képzeljetek el ! Hasonlít az itthoni farsangi fánkra, csak könnyebb, puhább , középen lukas és finom vanilliáscukorral van meghintve.
Ezután irány a St. Anna csempe manufaktúra üzlete, ahol azt hittem olcsóbban kapunk majd a híres azulejókból, mert ez a bemutatótermük.
Tévedtem, bár voltak kisebb csempék, vettem is párat, de az volt a tervem, hogy csempével kicsit feldobom a dózsai házunkat. Szerettem volna egy képet kirakni az utcai frontra, ahogy Portugáliában láttam.
Szerencsére megkérdeztük, hogy bírjaé a fagyot,/ mert az ottani éghajlati viszonyok nem azonosak a miénkkel / a válasz nemleges volt,:-(( így a hitelkártyám megmenekült, mert már komolyan gondolkodtam egy kisebb kép megvásárlásán, mondván mikor jövök ide legközelebb. ( 120 Eurótól kezdődik egy kép, ami olyan 35.000ft ) de az igazán szép és ami jól mutat a falon az jóval drágább.
Utána még sétálgattunk, búcsú a várostól....holnap este már Budapest vár.
Ennek a történetnek vége, de folytatom vissza az időben, 2009.ben Afrikában jártam , tartsatok velem!
A zajos, de csodás Április 25.-e híd , 70 méter magasan.
" Ne sírj, mert vége lett, mosolyogj mert megtörtént !"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése