októberben voltunk Lisszabonban és csak januárban kezdtem blogot írni, azért a lényeg átjön.)
A város csodálatos és még mindig szívesen visszamennék, félek fogok is, de előtte még itt lesz márciusban London ( ami már biztos, mert megvettem a jegyet és Tomiék várnak ) és egy Párizs is csalogat ahol a szerelmem vár rám ;-)) akiben soha nem csalódtam varázslatosan magával ragadó és ott van Sebastián felejthetetlen meleg ölelésével és Kim akinek annyi mindent köszönhetek, de erről később.
A lázról és a kórházról egy másik naplómban beszámolok majd, halálközeli volt...
Lisszabon: 2010 október 21 csütörtök
Ma a 28-as villamos vonalán mentünk végig, mert az útikönyvünk szerint ez szinte kötelező.
Megjegyzem nekem a 12-es villamosé jobban tetszett.
A 28-as végállomása egy temetőnél van, ahová úgy éreztem be kell mennem ( vannak akik szeretnek temetőkben sétálgatni és hírességek sírjait meglátogatni ) nem tartozom közéjük...de most valahogy valami azt súgta be kell mennem!!
Nem bántam meg, egy másik világba csöppentem..."más ország, más szokások..." Puf ;-))
Nálunk általában sír vagy urnás temetés dívik és elvétve a tehetősebbeknek van kriptájuk.
Itt szinte mindenkinek saját családi kriptája van.
Meglepően más így a temető arculata.
Be lehet látni egyik-másik kriptába , mert üveg ajtajuk van és engem shokkolt a látvány.
Bent mint egy kollégiumban az emeletes ágyakon ( van ahol 3 egymás fölött) fekszenek a koporsók fent, nem
a földben lent, mint nálunk.
Néhol le van takarva fehér lepellel, de van , hogy csak a koporsó látszik.
Biztosan balzsamozzák a testeket, de kicsit bizarr volt a látvány.
íme a 28-as villamos
a temető
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése